Már reggeledett. Az őszi nap sápadt sugarai vetődtek a falakra az Uchiha konyhájában. Kissé hideg is volt, így az asztalnál ülő Sasuke erősen rászorította fázó kezeit teája meleg bögréjére. Reggelente alacsony vérnyomással küzdött, így mindig két-három óra kellett, hogy teljesen felébredjen. Ezért is kellett mindig felkelnie jóval előbb. Ám, a mostani reggel valami miatt más volt. Tudta miért, de furcsa volt, hogy érezte is. Teljesen idegen volt tőle az érzés, szokatlan. Álmos szemekkel, elgondolkodva a történteken bámult ki az ablakon. Így, félálomban teljes képzelődésnek tűnt az egész. Aztán mégsem. Sasuke figyelmeztette magát, hogy általában felöltözik, és megmosdik, mielőtt leül az asztalhoz teázni. Most pedig ezek valahogy kimaradtak a reggeli rituáléjából, talán ezért is fázott kicsit jobban. Sőt ezek a fürdőszobai hangok is teljesen arra emlékeztették, hogy ez a reggel más, mint a többi. Érezte, hogy ajkai halvány mosolyra húzódnak, ahogy felemelte teásbögréjét, hogy egy forró kortyot küldjön le torkán és teste felmelegedjen. Naruto itt volt. Sőt, nem csak itt volt, hanem itt van és itt is lesz. Mert mostantól... "... hozzám tartozik." kuncogott halkan Sasuke, és a tegnap estére gondolt. Annyi év zavaros rivalizálás, veszekedés, barátság és ismeretlen érzelmek után végre... végre tudták hol vannak és hova tartanak. Végre tényleg együtt voltak. Az Uchiha halványan pirulva ivott bele teájába. Ekkor nyílt a fürdőszoba ajtó. Sasuke halkan felsóhajtott, hogy végre megkaphatja ő is a reggeli zuhanyát és nem fog tovább dideregni. Ám a sóhaj félúton bent rekedt mikor egy nagyon vizes, nagyon csillogó és még mindig álmos tekintetű, ruhátlan Naruto lépett be a konyhájába. Kissé ködös szemeivel végigpásztázta a helyiséget, majd Sasuke számára lassított felvételhez hasonló léptekkel közelítette meg a hűtőt. Sasuke szemei tágra nyíltak, kezei erősebben szorították a teásbögréjét. Hasában apró melegséget kezdett érezni, ami Naruto minden egyes lépésével, minden egyes izmának a feszülésével nőni kezdett... ahogy más dolgok is kissé lejjebb. A szőke fiú egyszerűen lélegzetelállító volt, Sasuke személyesen tapasztalta is. Naruto arany hajából vízcseppek potyogtak széles vállaira, és erős mellkasára, hogy aztán megkezdjék édes útjukat a fiú napbarnított testén. Tekintete még ködösen és álmosan csillogott. Mozdulatai egyszerűen csodálatosak voltak, ahogy az izmok megfeszültek minden egyes lépésénél. A tökéletes test látványa egyre mélyebben itta be magát Sasuke tudatába. Aztán, végül egy örökkévalóság után, odaért a hűtőhöz és egy erős mozdulattal kinyitotta. Sasuke egy pillanatra beharapta az ajkait, ahogy látta megfeszülni azt a széles hátat és azt az arányos feneket és combokat. Egyre kényelmetlenebbül érezte magát a székén. Újabb örökkévalóság következett, ahogy a szőke csoda a hűtő ajtajára könyökölt egyik kezével és lusta tekintettel nézte a tartalmat. Egyensúlyát fél lábra helyezte, így csípőjét kissé oldalra tolta. Vendéglátója ekkor engedte ki az azóta bent tartott sóhaját, és száját nyitva is felejtette, ahogy Naruto mélyen dorombolni kezdett. "Mmm..." nyögte halkan, hosszan elnyújtva és egyik kezével arany hajába túrt, hogy eltűntesse a tincseket látómezejéből. Sasuke szemhéja egyre nehezebb lett, ahogy a fiú továbbra is ott állt. Már nem fázott, sőt, kifejezetten melege volt, és ki kellett gombolnia pizsamafelsőjét, hogy ne fulladjon meg, de nem ért semmit. Főleg, mikor Naruto kissé lehajolt, hogy megszerezze zsákmányát a hűtőből. Sasuke élesen szívta be a levegőt, és próbált kényelmesebben ülni, de nem ment. Naruto kivette a tejesdobozt a hűtőből, majd becsukta az ajtót és nekivetette a hátát. Sasuke mozdulni, szólni nem tudott a látottaktól. Naruto ekkor felnyitotta a dobozt és a szájához emelte. Sasuke nyelt egyet, és teste megremegett az újabb érzéshullám eredményeként. A szőke ajkai finoman érintették a dobozt, és inni kezdett. Minden egyes korty, mintha csigalassúsággal menne le a torkán, Sasuke úgy érezte. Most már tudta, miért. Sharingan. Önkéntelenül is felvillantak attól a perctől fogva, mikor Naruto a konyhába lépett. Sasuke pedig észre sem vette. De nem is törődött vele, hiszen Naruto ádámcsutkájának igazán érdekes mozgása sokkal, de sokkal érdekesebb volt. Az Uchiha érezte, hogy nyál buggyan ki a szája szélén, mikor a szőke abbahagyta az ivást és megkönnyebbülten felsóhajtott. Hátrahajtotta a fejét, és becsukta a szemét, majd úgy maradt egy darabig, mélyeket lélegezve. Az idősebb fiú kézfejével letörölte a nyálát, és nyelvével megnedvesítette kiszáradt ajkait. Aztán Naruto újra a szájához emelte a tejesdobozt és újra inni kezdett. Ezzel nem is lett volna baj, ám kissé ügyetlen volt és a fehér folyadék most apró patakként csobogott le a szájától a nyakáig és még lejjebb... a dobe pedig észre sem vette. Sasuke viszont annál inkább. Érezte, hogy nehezen lélegzik, és egyre inkább lüktet valami a nadrágjában. "Hogy képes pusztán Naruto látványa ennyire felizgatni?!" Futott át az agyán, de valahogy nem volt fontos a kérdés a következő pillanatban... A fehér patak Naruto kulcscsontján időzött egy darabig, majd lassan megkezdte útját az egyik mellbimbója felé, és el is érte. "N-Naruto..." nyögött fel Sasuke, nem törődve hangja remegésével. Társa ekkor lassan abbahagyta az ivást, és felé fordította álmos tekintetét. Az Uchihát önkéntelenül is egy másik helyzetre emlékeztette ez a nézés. "Heh..." azok a csókolnivaló, és fehéren nedves ajkak játékos vigyorra húzódtak, mielőtt egy nyelv végigjárta volna őket. És itt Sasuke önkontrolja nem bírta tovább. Egy szempillantása alatt felpattant a helyéről és szőke szeretőjéhez sietett. Megragadott egy ökölnyi hajtincset a fiú tarkóján és szenvedélyes hévvel magához rántotta, hogy nyelvét bármilyen módon leerőszakolja a torkán. "Mmppff...?!" hallotta Naruto meglepett 'kiáltását' a csókban, de nem érdekelte, csupán az, hogy eszméletlenre csókolja kedvesét. Csípőjét erősen hozzányomta a forró testhez, már amennyire reszkető térdei engedték. Most már mind a két keze Naruto hajába túrtak és ajkait sehogy sem lehetett lefejteni a fiúéról. Nyelve vad, és szenvedélyes játékra invitálta a kissé lassú társáét. Kell kell kell kell kellkellkellkellkell....... "Sasuke, mi a f---?!" kiáltott kifulladva Naruto, mikor egy ezer évnek tűnő csókolózás után végre elszakadtak egymástól, de csak annyi időre, hogy Sasuke megragadja a vállait és a konyhaasztalra teperje, hogy folytassa amit elkezdett. "A te hibád, dobe! Az egész a te hibád!" mosolygott gonoszul két csók között Sasuke, miközben testével erősen leszögezte a fiút, és megmarkolta a félig meredő férfiasságát. Eleresztett egy vágytól teli sóhajt, ahogy hallotta felnyögni Narutot. A szőke összeráncolta homlokát, és összeszorította fogait az élményre. Sasuke csak annyit érzékelt a következő pillanatban, hogy valami nagyon hideg éri a fejét és vállait. Zavarodottan nézett le Narutora, és észrevette a fehér cseppeket lecsöppenni a fekete hajából. Naruto ráöntötte a kezében lévő doboz egész tartalmát. "Ez meg mire volt jó, Uzumaki?!" rázta meg fejét Sasuke. "Hogy talán lehűti azt a forró fejedet, Uchiha!" vágott vissza Naruto eldobva a dobozt, és próbálva lelökni magáról szeretőjét. "Che! Később bezzeg azt fogod kívánni, hogy forróbb legyen!" nyalta végig szája szélét az Uchiha és elkezdte mozgatni a kezét a fiú merevedésén. Érezte, hogy erős ujjak vájnak a vállába a kéjtől. Mély kuncogással hajtotta le a fejét, hogy lenyalogassa Naruto mellkasáról az odakerült tejet. Ügyes nyelv- és kézmozdulatainak egy ziháló, izzadt és nedves Naruto lett a következménye. "Sasuke!" lihegett a szőke. Enyém, enyém enyém enyém enyémenyémenyém--- A fekete fiú csak élesen szedte a levegőt, ahogy két ujjal egyből Narutoba hatolt. Sharinganja látta kedvese minden fájdalmas és kéjes rezzenését. Egy kis mozgatás után ollózni kezdett a két ujjal, próbálva tágítani a fiút, hogy ne legyen kellemetlen az együttlét. Nehéz feladatnak tűnt, ugyanis a hangok, amiket Naruto kiadott egyáltalán nem könnyítették meg a dolgát, hogy ne hatoljon egyből a fiúba. "M-még! Többet!" ragadta meg egyik kezével a nyakát a szőke. "Pokolba az önmegtartóztatással!" dörömbölték Sasuke gondolatai, ahogy kivette ujjait, és lejjebb húzta nadrágját. Kezébe vette erősen meredő és már nedves férfiasságát, majd Naruto bejáratához tette. Ám megállt egy pillanatra, gonoszul elvigyorodva. Keze is abbahagyta a fiú kielégítését. Naruto felkiáltott. "Ne! Sasuke!" próbálta mozgatni csípőjét. "Szemét! Utállak, te szemét rohadék! Dögölj meg!" kiáltotta erősen az Uchiha karjába karmolva. Sasuke csak felnevetett a fiú reakcióján, majd lehajolt és megcsókolta. "Én is szeretlek." vigyorgott, majd erősen behatolt. Szeretője kéjesen felnyögött, és lábai erősen átkulcsolták Sasuke derekát, hogy mélyebbre invitálja. "Aahh..." zihált az Uchiha, és gyorsabban kezdett el mozogni. Ujjai folyamatosan Naruto nedves mellkasán jártak ingerelve a mellbimbóit, míg másik karjával a szőke derekát tartotta. Még... még... még... még még még mégmégmégmégmég.....!!! "Gyorsabban... Sa... suke!" hallott egy kifulladt zihálást. Látása megszűnt, csupán érezni és hallani tudott. Naruto sóhajait, szavait, szívdobogását. Érezni a karjait, ahogy a nyakára kulcsolódnak, érezni a lábait, ahogy a derekára kapaszkodnak. Ízlelni az ajkait, ahogy éhesen fogadják az övét. "O-ott!" Naruto kék tekintete kéjtől lángolt, ahogy tágra nyíltak a szemei. "Erősebben... erősebben..." nyögte két csók között. Naruto Naruto Naruto NarutoNarutoNarutoNarutoNarutoNarutoNaruto.....!!! "Narutohh!" zihálta a fiú szájának Sasuke, mikor érezte, hogy elérte az érzés. Valahol az orgazmusa közben érzett valami forrót a hasának csapódni, és felkiáltani Narutot. Az Uchiha zihálva omlott szeretője mellé az asztalra. Egy néma percig csupán a lélegzetüket próbálták visszanyerni. Sasuke közben megállapította, hogy ez a reggeli 'torna' sokkal hatásosabb, mint a tea vagy a zuhany. "A konyhában nem mászkálunk többé meztelenül... dobe..." lihegte Sasuke, orrával megsimítva a fiú barna nyakát. "Mi a baj...?" kérdezte, mikor nem kapott egy csípős választ sem. Felkönyökölt, hogy a szőke arcába nézhessen. "Sasuke..." nézett rá mélyeket lélegezve Naruto. "Tényleg szeretsz?" kérdezte pipacsvörösen. Sasuke egy kis ideig elgondolkodva nézett rá, majd halványan elmosolyodott. "Hát persze, dobe." suttogta, és hagyta, hogy szerelme magához rántsa és hasonló szavakat suttogjon neki, mielőtt megcsókolta volna.